Így állj hozzá szülőként az óvodához

Megszűnik az örökös együttlét és lesznek pillanatok, hosszabb időszakok amikor az ovis vagy bölcsis gyermek nélkülünk tölti el a napjának nagyobb részét.

Az óvodában szükség lesz ágyneműre és huzatra a délutáni alváshoz, ovis ágyneműhuzat pamut és krepp anyagból kapható az interneten, így ezzel már nem kell sokat foglalkoznunk, hiszen egy helyről szerezhetünk be minden fontos kelléket.

Mit tehetünk, hogy szülőnek és gyereknek is könnyebb legyen ez az időszak?

Nagyon is sokat tehetünk már a nyár folyamán, amikor az óvodai előkészületeket tesszük meg. Ahhoz, hogy az óvodai vagy bölcsődei beszoktatás rugalmasabb legyen és kevésbé sérüljünk mindketten, el lehet menni az óvodai baba-mama klubokba, ahol a gyerekek megismerkednek egymással, mi pedig beszélgethetünk a többi szülővel erről a nem egyszerű helyzetről. Ilyenkor a gyerekünk szinte észrevétlenül kezd leválni rólunk mivel látja, hogy minket maga mögött tudhat, így messzebb merészkedik a játékban.

Maga a beszoktatás már kicsit gyorsabban zajlik, hiszen a szülő dolgozni megy, nincs ideje órákat várni míg a gyerek elengedi. Fontos azonban azt tudni, hogy ezen a sírós időszakon mindenki átmegy és ha elég kitartóak vagyunk a mi gyerekünk is meg fogja szokni az óvodát vagy bölcsődét.

Már a beszoktatás előtt a szülőnek tisztázni kell magában, hogy mit szeretne, el tudja-e engedni a gyerekét, örül neki, hogy már óvodás lesz vagy még maga mellett tudná legszívesebben. Ugyanis a gyerek antennáival veszi az aggódás jeleit az öntudatlan rezgések szintjén, ez esetben azonban sokkal nehezebb lesz beszoktatnunk. Addig ne akarjuk beszoktatni amíg mi magunk nem tudjuk az elengedést elfogadni.

Mi történik a beszoktatás alatt?

Amikor elkezdjük a beszoktatást ne irányítsuk, ne kontrolláljuk a gyereket, ha lehet maradjunk szinte észrevétlenek, mert különben csak akkor lesz magabiztos, ha ott vagyunk.

Ha a beszoktatás alatt egyszer már átadtuk a gyereket az óvónéninek, dajkának akkor már ne menjünk vissza. A gyerek a sírásával szeretné minél hosszabb ideig maga mellett tudni a szülőjét, de ha már nem lát, nincs kinek sírnia és a tapasztalat szerint be is fejezi a sírást.

Támogatásunkkal segítjük a beilleszkedését a közösségbe. Érdeklődjünk van-e az ovinak valamire szüksége, vigyünk be növényt, díszeket, megunt játékokat. Mindig érdeklődjünk a gyermek óvodai viselkedéséről, de ne a gyerek előtt beszéljük meg a dolgokat. Soha ne kritizáljuk az óvónénit, más gyereket, más szülőt. A gyerekben visszás érzést kelt és nem tudja megfelelően jól érezni magát az intézményben.

Összegezve

Természetesen nagy dolog ha a gyerekünk már óvodába megy, főként ha előtte nem volt bölcsődés. Ez lesz az első önálló útja, amikor megtanulja, hogy megállja a helyét az életben egyedül is. Éppen ezért fontos, hogy megfontoltan és higgadtan segítsük őt ezen az úton.